Május 30, Burley-Lee Vining

Utazasunk leghosszab szakasza, elore ugy tervezetuk, hogy ez a nap utazassal fog eltelni.
Sima elegge rosszul erezte magat, kisebb homlokureg gyulladas gyanuja forgott fent.
Az ut esemenytelenul telt, eltekintve egy hatalmas balesettol, ami miatt 40 percet alltunk, es lathattuk a csunyan osszetort kamiont. 
Nevadan vagtunk at, szerintem osszesen kb. tizezren lakhatnak azon a teruleten,amin keresztul jottunk. Hatalmas hegyek, kietlen prerik szegelyeztek az utat, sokszor 15-20 kilometres nyilegyenes uttal, amin rajtunk kivul alig ment mas kocsi. Ennek ellenere az ut burkolata tukorsima aszfalt, a jelek mindenhol elenken felfestve es savelhagyasra figyelmezteto recek az ut szelen es a sav elvalaszto kozepvonalon.
Ahogy teltek az orak, ugy untunk ra egyre inkabb a muholdas radiok adasara, pedig kozel 100, tematikus zenecsatorna valaszthato, amik minden korulmeny kozott tisztan szolnak. A hangulatot a vegere feldobta, ahogy egy nyulacskat majdnem elcsaptunk, de meguszta szerencsere. Ezutan az utszakasz szinte egyetlen kanyarjat sikerult Turan Fricisen bevenni, ezt pont videora is vettuk...
Lee Vining a Yosemite park bejaratanal fekszik, ez volt a kb. 1000km-es utunk vegallomasa. Az utolso szakasz igazi hullamvasuthoz hasonlitott, ezt elegge elveztuk.
Sokan kernek kepeket, sajnos egyelore technikaik okokbol (ket Ipadunk van, de a hozza veheto kartyaolvaso/usb csatlakozo kit-et minden Apple boltbol elkapkodtak, a szallodai terminalok le vannak vedve, nem lehet kulso egyseget csatlakoztatni) de San Franciscoban remeljuk megoldodik a dolog.




Kaja: Perkins (Burley), Mexican (Tonopah)
Sofor: VV
Távolság: 960km